A csicsói dunai holtág - Szakajtás - Lion tó

 

Bödők Zsigmond fényképei - Picasa web

A csicsói Duna-holtág szemet gyönyörködtető természete sokakat vonz - youtube (3,20perc)

További figyelemreméltó képek az írások után találhatók!

Csicsó, egy kis Duna menti falu sok természeti szépséggel gyönyörködtet. A falutól nyugatra található egy természeti rezervátum, a csicsói holtág. A faluhoz közelebb található a Hami-nádas, amely szintén védett terület. A csicsói holtágat 1964. augusztus 21-én nyilvánították védetté. Így próbálják megóvni a biológiai és tájjellegi sajátosságai miatt jelentős rezervátumot, valamint azokat a növény- és állatfajokat, amelyek csak a dunai holtágakra és az ártéri erdőkre jellemzők.

A Hami-nádas a községtől nyugatra elterülő mocsári jellegű terület. Otthont nyújt a jégkorszakból megmaradt patkányfejű pocoknak és az ugyancsak értékes függő cinegének. A területet a Hami ­kanális szeli át, amelyet benő a vizinövényzet, s melynek partján nyárfák és fűzfák találhatók.

A holtágat a helyiek Lionnak vagy Szakajtásnak nevezik. Lión és környéke egyike a Csallóköz leginkább eredeti állapotában meglévő természeti rezervátumainak.

A holtágat a természet alakította ki, mikor 1899-ben a Duna főága átszakította a gátat. Ekkor  óriási károk keletkeztek a gazdaságban. Végül egy nagyon értékes természeti képződmény alakult ki. A rezervátum fő részét egy rendszertelen alakú tó képezi, amelybe északnyugat felől a Csiliz-csatorna torkollik. Fő vízszintjét a Duna határozza meg. A Dunából a víz a föld alatt átszivárog, és néhol mély forrásokból tör föl a holtágba. A víz mélysége általában 7.5m. A rezervátum a Pannon­medence része, és az egyik legszárazabb, legmelegebb pontja tájainknak. Tengerszint feletti magassága 112m. Az egész rezervátum területe 135ha, ebből a víz területe 76,5ha, az ártéri erdő területe 58,5 ha kiterjedésű. A rezervátumban megtalálhatjuk a Duna menti táj minden szépségét.

Az élet a tóban nagyon gazdag és tarka. Nagyon szép a tavat körülölelő nádasok, fák, bokrok csoportosulása. A tóban nagyon sok halfaj él.. Pontosan 24, ebből 21 őshonos, 3 betelepített halfaj. Említésre méltó az itt előforduló dunai ponty eredeti alakja, a lápi póc, a naphal, a törpeharcsa Nagyon sok a vízimadár a nádasok sűrűjében. Itt él a kócsag, a vadkacsa, a vöcsök a vizicsibe. Nagyon szép látványt nyújt a fehér és a sárga tavirózsák sokasága. A tavirózsa és a hínár közt él a dunai ponty, menedéket talál itt az amerikai harcsa is, amelyből a Tisza és az Elba vizeiben is található pár egyed. A kemizáció miatt Csallóköznek a múltban legelterjedtebb halát, a lápi pócot, már itt is nagy veszély fenyegeti. A tiszta vizet igénylő kis hal, amely kb. 8-10cm-es, a Csallóközben már majdnem kipusztult.

A vízben és a víz körül 350 értékes növényfaj él. A tó körüli erdőkben inkább csak hazai fajok találhatók. Megtalálható itt a fűzfa, nyír, kőris, szil, eperfa, tölgy, akác, éger, dió stb.

A bokortársulásokban megtalálható a galagonya, bodza, kánya-bangafa, veresgyűrű, som és fagyal. A szeder, a komló, a borostyán, az iszalag alkotja a fák és a bokrok közti áthatolhatatlan szövevényt. Ilyen helyeken ezek a kúszónövények dzsungelszerűvé teszik a rezervátumot. A tó partját nád-, gyékény- és sásfajok szegélyezik. Botanikai szempontból 341 haraszt és virágos növényfaj él itt. Ezek egy része védett és veszélyeztetett faj. A rucaöröm, a nyári tőzike, a fehér tündérrózsa, a sárga tavirózsa, tündérfátyol is ezek közé a növények közé tartozik.

Az erdőben nagyon sok állat él. Ezek közül 255 a gerinctelen, 185 a gerinces állat. A kutatások 9 földigiliszta-, 36 puhatestű-, 6 kullancs-, 63 rák-, 3 tetű-, 122 légy-, 8 bolha-, 20 bögöly- és 24 halfajt mutattak ki. A rezervátumban 107 madárfajt tartanak nyilván, ezek főleg vízi madarak. A Lion környékén fészkel a nagyon óvatos és félénk fekete gólya is, amely szintén védett állat.

Szeptember végén, október elején színt vált a természet. Ősz kóborol a Szakajtás partján. A tó fölött sietve vonulnak. A patkányfejű pocok is visszavonul békés, partba vájt odujába. Sárgásbarna ősz, csend borul a tájra. Vadludak húznak az égen. A barna nádasok csendesen meredeznek az ég felé. Kopogtatás nélkül beköszönt a fehér tél.

Tavasszal gyönyörű látványt nyújt az újjáéledő természet. Új színekben pompázik. A nád- és sásrengeteg megtelik újra élettel. A parton virágba borulnak a fák, kellemes illatot árasztva magukból.

Nyáron. Költés után előbújnak a vízimadarak a fiókáikkal. Megtanítják őket táplálékot szerezni, az ellenség elöl rejtekhelyet találni. Rejtekhelyeik a nád- és sástengerek, zsombékerdők. A part virágos mezővé válik.

A rezervátum megóvása érdekében tilos minden olyan tevékenység, amely pusztítaná a terület értékét. Tilos az építkezés, vadászat, vízi sportok űzése.

Csicsó, ez a Duna menti község óriási természeti szépségekkel büszkélkedhet. A csicsói ember tudatába véste, hogy amit naponta lát az olyan természeti érték, amelyet a messziről jött idegen órák hosszat csodál. Ül a vízparton és hallgatja a csendet. A természet mozdulatlanságát vagy a fák susogását, a víz fodrozódását élvezi, hallgatja a természet hangjait.

Tudni kell, hogy a természetvédelmi területet március 1. és július 15. között tilos látogatni.

   

A tanösvény                                                                              Lion ház

    A Szakajtás madártávlatból

A Szakajtás-Lion madártávlatból - A patkó alak. Mert a Duna holtága volt, csak az 1965-ös árvíz után leválasztották a Dunáról. A bal felső kitüremkedés- a tó része, ahol fürödtünk. Balra fenn világoskék a halastó, mellette vezet a Hami út. Jobb szélén a csík a Duna töltése.

 

 

 

      

                  

                  

 

                                                       

Dunai kerékpárút Schwarzwald-Fekete erdő - Pozsony - Komárom - Budapest

Ártér                     Lejáró          A Malomút

Erdészház

A zsilip maradványai

                                 

Gőzhajó a Dunán, 1943, Mikes László felvétele

  Duna, képek és zene!!!!! Nézze meg!!! (2MB)

 

  Szakajtás                                                A tóba torkolló csatorna

Az 1965-ös árvíz (kattintson a képre)

Kattintson rá!

fel a tetejére        vissza a főoldalra