Harangozás és más

Csicsón két templom van: katolikus és református. Mindkét templomnak három harangja volt: két nagy és egy kicsi lélekharang. Az első világháború idején mindkét templomból elvitték a nagy harangokat. A reformátusok 1922-ben mindkét harang helyett szereztek másikat, a katolikusok csak egyet tudtak pótolni. Így most a református templomban megint három harang van, a katolikusban pedig kettő. Mindkét templomban ma már a harangokat villanyárammal szólaltatják meg gombnyomásra, vagy pedig automatikusan. Nem is olyan régen még kézzel harangoztak. Ez nem volt könnyű munka. Először is fel kellett létrán mászni a toronyba. Egy ember legfeljebb csak két harangot tudott húzni. Három harang húzásához már segítség kellett. Néha fiatalok virtusból három harangot húztak: a két nagy harangot a kezükkel húzták, a kisharang kötelét pedig a lábukra kötötték. Tűzvészkor vagy más vész esetén félreverték a harangot. Ez azt jelenti, hogy a harang nyelvét csak a harang egyik oldalához verték. A harangozás módja mindkét templomban megegyezik. Naponta harangoznak a faluban egy nagy haranggal: reggel nyolc órakor a református templomban, majd a déli harangszó következik a katolikus templomban végül este hétkor harangoznak, szintén a katolikusok. A vasárnapi istentiszteletre és misére, vagy egyéb ünnepi alkalomra is egyformán harangoznak. A vasárnapi istentisztelet és mise 11 órakor kezdődik. 10-kor és fél 11-kor harangoznak egy-egy haranggal, majd 11-kor az összes harang szól, beharangoznak. Mivel itt úgy tartják, hogy ha a két templom harangjai egyszerre szólalnak meg, az bajt hoz, ezért pár másodpercnyi időt hagynak a két harangozás között. Általában először a református templomban szólalnak meg a harangok, majd mikor ezek elnémulnak, akkor kezdenek a katolikus templomban harangozni. Ezt minden más alkalommal is betartják.  

Halottra harangozás és temetés: A halottat először kiharangozzák: a kis lélekharanggal, ha férfi az elhunyt, hármat csöndítenek-csendítenek, kettőt nőre, egyet pedig kisgyermekre. Majd egyformán mindenkire az összes haranggal három „verset” harangoznak. Kisgyermekre ekkor is csak a kis lélekharanggal. Temetésre már úgy harangoznak, mint istentiszteletre, az összes haranggal, de három „versben”. Az elhalálozástól a temetésig közben már csak egy haranggal harangoznak reggel 8 órakor, délben és délután 4 órakor. Amikor a halottat a ravatalozótól a sírhoz viszik, régebben otthonról a temetőbe, vagy a katolikus templomtól a temetőbe (akikhez nem ment le a pap a péróba), a lélekharang szól. A menetet a templom tornyából figyelték, vagy kiszámították az idejét. Most, hogy a ravatalozóból temetnek, a reformátusok az ablakból látják és megszólaltatják a templomuk lélekharangját. A katolikusok pedig amióta felállították, a temetői lélekharangot. Nagyon régen, édesanyámnak így mesélték, ha az elhunytat nem a saját felekezete szerinti temetőbe temették (hanem a házastárs vallása szerint), de a saját hite szerint, a pap a koporsót csak a temetőig kísérte. Innen tovább már csak a kántor és a gyászoló gyülekezet ment és ők „énekelték” el a halottat. Ilyen temetésük volt a meg nem keresztelt gyermekeknek is. Az öngyilkosoknak, vagy akit az egyháza kitagadott, vagy hitetlen volt, vagy nagy bűnt követett el, még ilyen temetés sem jutott. Innen a mondás, hogy valakiből még énekes halott sem lesz. A faluban a hozzátartozók az elhunyt fejéhez állnak, ahogy a későbbi temetői látogatásnál is. A pap a kántorral és az éneklőkkel velük szemben állnak. Régen az egész gyászoló gyülekezet énekelt. A temető kapuját mindig be kell csukni,- az idősek ma is betartják- mert a nyitott temetőkapu várja az új lakóját és valaki meg fog halni!

Néhány harangozó a múltból:

Református: Keszegh János, Nagy József, Szép Kálmán, idős Vida Sándor, jelenleg pedig Varga Kálmán.

Katolikus: Bódis István, Horváth Jenő, Winter Gizella, Bognárné Bors Mária, jelenleg pedig Specziár József - Bandi.

 Nagy Amália, 2009. november